Első rész: Ázott kutya és a többi...

Újabb démontámadás , na ezen sem lepődöm meg. Hogy lehet az , hogy az utóbbi időben egyre többen vannak? Tessa még előttem elindult. Éppen a harci öltözetemet rángattam magamra (amit mellesleg utálok) és már nyúltam is a szeráfpengém után. Ha démonokkal megyünk harcolni mindig Jace Herondale jut eszembe.. A korának ő volt a legkiemelkedőbb árnyvadásza , és több démont ölt meg , mint bárki az ő korában. Én miért nem lehetek olyan mint Jace volt!? Tessa sokkal ügyesebb nálam , én meg persze féltékeny..
Rohantam ki az intézetből , persze a Londoni időjárás sosem kedvez , mindig más , vagy esetleg egy picit változik. Épp elindultam , mikor megcsúsztam a sárban és elestem. Szuper! A harci öltözetem is átázott. Ázott kutya lettem..
Hihetetlenül béna vagyok , ehhez már tehetség kell , komolyan!
Gyorsan összevakartam magam , megkerestem a szeráfbengém (ami persze , hogy a gigantikus , sáros pocsolyában landolt) majd futottam tovább. Mikor megérkeztem Tessa egy nagyobb démonnal küzdött , mivel Tessára koncentrált egy egyszerű , "jól" begyakorolt mozdulattal elválasztottam szeráfpengém segítségével a fejet a törzsétől. Az undorító izéből (ami a démon nyaka volt , azt hiszem) , maró ichor fröcskölt minden felé.A démon ezután semmivé foszlott , vissza tért a saját dimenziójába...
-Kösz!-hallottam Tessa hangját aki kiszakított gondolataimból. Felnéztem , ekkor már mellettem állt.
-De még ezzel nincs vége. Az útólsóval még küzdenek a többiek- közöltem a tényt testvéremmel , majd a hangok irányába rohantam.
Segíteni már nem igen tudtam , elmerültem a gondolataimban. Mikor felnéztem , csak Tessát láttam repülni a fal felé. A démon felé indultam. Újabb szeráfpengéért nyúltam.
-Tabis! -neveztem el a pengém. Fényesen felizzott kezemben , majd a démon felé rohantam. Emma és Diego keményen küzdöttek a démonnal. A démon nem figyelt rám , uu ez szerencse! Rohantam , majd egy fára felmászva (a démon pont a fa előtt állt) rávetettem magam a démonra. Tabis vakító fénnyel ragyogott a kezemben. Belevágtam a démon nyakába , ami vérfagyasztó , nem e világi hörgéssel felelt. A vigyor arcomról levakarhatatlan volt. Élveztem hogy kínt okozhatok ennek a valaminek.
Tabist kihúztam a démon nyakából , majd egy finom mozdulattal leválasztottam a fejét. Az ichor mindent beterített , beleértve az én harci öltözetemet is... Néhány helyen nyomot hagyott az öltözékemen , éreztem ahogy egy - két helyen eléri a bőrömet.
Leugrottam a démonról , ami ezt követően semmivé vált.
Az oldalamhoz kaptam , amit hallottam , hogy sistereg. Au! A fának támaszkodtam és egy mély lélegzetet vettem.
-Jól vagy? -kérdezte Emma. Aggódott.
-Emma , te tényleg ennyire szőke vagy!? -emelte meg a hangját Diego. - Hogy lenne jól!? Nézz rá! -bökött az irányomba. Tényleg nem voltam jól , kimerültem. . Hajam kócos volt és ragacsos. Mély lélegzetet vettem.
- Jól vagyok -erőltettem egy mosolyt az arcomra- Hol van Tessa? -vontam fel a szemöldököm.
-A kukák mögé rángattam , azt hiszem.. -felelte bizonytalanul Diego.
-És még én vagyok szőke! -pufogott Emma.
-Igen!-böktük ki rögtön Diegoval. Mikor rájöttünk , hogy egyszerre mondtuk , kitört belőlünk a nevetés.
Elindultam a kukák felé , mikor csak egy sikítást hallottam.
-Sarah , vigyázz!- kiáltott Emma , de már késő volt. Megfordultam , egy démon magasodott mögöttem. Néma sikoly hagyta el a számat. Karmaival végigszántott arcomon , majd lendületből a kukáknak hajított. Vettem egy mély lélegzetet. Érzetem hogy a vércseppek végigfolynak az arcomon. Az oldalamat még mindig marta az ichor. Emellett már minden porcikám fájt.
Oldalra pillantottam , Tessa és anya nagy szemekkel néztek rám. Emellett szemet szúrt , hogy anyu Sabinát tartja a kezében ,szeméből sugárzott az aggodalom , de én csak széles mosolyra húztam a szám , ahogy Tessa is.
-A másik démont is te ölted meg?-kérdezte , arcán az az örömteli mosoly..
-Szerencsémre megint nem figyelt. Szerencse napom van!- jelentettem ki egy mosoly kíséretében. Beletúrtam a hajamba , basszus , beleragadt a kezem!
-Elloptad a démonom és a másikat is te ölted meg-háborodott fel Tessa.
-Ez van, majd máskor nem csinálsz mutatványokat a levegőben és lesz esélyed. MEGVAN!-örömködtem , mikor végre kiszabadítottam a hajam. Erre nevetni kezdett , ahogyan én is. O-o Diego közeledett felénk , én már ott se voltam. Fogtam az irónom és már rajzoltam is magamra az iratzét. Éreztem a hatását. Mint egy energialöket , úgy áramolt szét a testemben. Nem mentem sokáig , lefeküdtem egy fa tövébe , éreztem , hogy valaki leül mellém.
‪#‎Sarah‬